Olyan időket élünk már évek óta, ahol a tudás némiképpen háttérbe szorulva, lesütött szemmel nézi azokat az emberi jellemeket, melyek nagyrészt a rendszeres napi kommunikációs tartalmakból táplálkozva, fénysebességgel hasítanak szellemi horizontunkon.

Nem azzal van a baj, hogy az ország jelentős hányada azon szocializálódik, azon nő fel, ami elhagyja a média dobozait, online és offline minőségben, hanem, hogy a többség ezeknek a tartalmaknak utat engedve a lélek mély bugyraiba ássa ezzel párhuzamosan azt a tudást, ami jóval több előnnyel, pozitívummal kecsegtet.

Igaz, hogy mint mindig, a kivételek erősítik a szabályt és magunk is büszke, dagadó mellkassal szippantjuk be a flaszter auráját, ha valamely honfitársunk felbukkan egy-egy nemzetközileg jegyzett tehetségkutató versenyen, vagy éppen az óceán túloldalán arat sikereket tudományos munkájával.

A számítástechnika egy olyan területe életünknek, ami mára már nélkülözhetetlen eszköze napi munkánknak, ergo feltételez némi alapszintű tudást ahhoz, hogy csatasorba állítsuk szellemi muníciónkat.

Persze, nagy sansszal szinte mindenki be tud kapcsolni egy gépet és sebességtől függetlenül még a klaviatúrát is képes használni, aztán szemlesütve tapasztalja, hogy amikor azt mondja a kollégája, hogy nyomjon egy F5-t, az miért is van, és mit csinált.

Mai blogbejegyzésünk, ha nem is a lehetetlent próbálja meg, de bátran nyújtja a segítő jobbját és egy halmazba gyűjti azokat a billentyűkombinációkat, melyek segítséget adnak a számítógép használatához.

Természetesen lajstromunk nem teljes, ami nem egyenlő azzal, hogy szakmánkat unalommal űzzük. A teljesség hiánya leginkább abban fedezhető fel, hogy a programok újdonsága nagyban eltér felhasználókként.

Tanulásra fel!

Alap fogások (programon kívül is működő kombinációk)

Ctlr+a – összes elem kijelölése

Ctrl+c – másolás

Ctrl+x – kivágás

Ctrl+v – beillesztés

Ctrl+z – visszavonás

Ctrl+y – a visszavonás visszavonása (ismét)

F5 – frissítés

F1 – súgó

Alt+tab – programok közötti váltás

Alap fogások (programon belül működő kombinációk)

Ctrl+o – megnyitás

Ctrl+p – nyomtatás

Ctrl+s – mentés (tessék sűrűn használni)

Ctrl+n – új dokumentum

Ctrl+w – dokumentum bezárása

Ctrl+f – keresés

Ctrl+h – keresés és csere

Ctrl+g – ugrás adott sorra

Haladó fogások

Windows gomb (Ctrl és Alt között)+d – asztal megjelenítése

Windows gomb+l – számítógép zárolása

Windows gomb+x – gyorsmenü

Windows gomb+e – intéző

Windows gomb+pause – rendszerinformáció

Ctrl+Windows gomb+d – új asztal (csak Windows 10)

Windows gomb+tab – asztalok közötti váltás

Ctrl+Shift+Esc – feladat kezelő

Shift+Delete – kijelölt fájl végleges törlése (nem kerül bele a lomtárba)

Windows gomb+s – keresés (csak Windows 8 és annál újabb verziókon)

Böngészők használatához

Ctrl+n – új ablak

Ctrl+t – új lap

Ctrl+w – aktuális lap bezárása

Ctrl+Shift+n – inkognitó üzemmód Chrome-nál (egyéb: Ctrl+Shift+p)

Ctrl+j – letöltések

Ctrl+h – előzmények

Ctrl+d – könyvjelző hozzáadása

Ctrl+± - zoom

Az írás a Land Computer munkatársainak közreműködésével készült.  

Örök dilemmát jelent kezdő számítástechnikai szinten, hogy vajon milyen gépet vegyünk. Asztali PC vagy laptop kerüljön az asztalra, függetlenül a felhasználó demográfiai paraméteritől.

Nagy valószínűséggel a bölcsek kövének hiányában nem a legtutibb eszmefuttatás következik a sorok között, de jelenleg olyan egyszerű és logikus érvek sorakoznak mind a laptop és az asztali PC mellett, hogy azokkal nehéz vitába szállni.

Sajnos, vagy éppen hipp-hipp-hurrá, de a laptop előnyeinek lajstroma nem oly hosszú, mint azt sokan sejtik. Elsőként mindenképpen a hordozhatóságot kell az oltár elé letennünk. Ezzel párhuzamosan szinte kötelezően csatlakozik a második jutalomfalatként tetszelgő dicséret, a helyigény. Amit viszont kevesen tudnak, hogy egy laptopnak sokkal kevesebb az energiafogyasztása.

Fejünk és hajunk közönyös vakarása közben sem jutottunk dűlőre az ügyben, hogy ez a csak a jóra gondolunk lista bővíthető-e. Hosszas és ádáz szópárbaj után, figyelembe véve az olasz futball mentalitását, miszerint idegenben jó az iksz is, ennyiben hagytuk a laptop örömujjongását.

Ezzel szemben egy asztali gépnek a legelső piros pontja az ára. Teljesítményét figyelve, arányában egy laptophoz hasonlítva, sokkal kevesebb költésből megúszhatjuk a beszerzését, örömet szerezve magunknak és vastagabb pénztárcánknak. Nem utolsó szempont, hogy egy asztali számítógép sokkal könnyebben fejleszthető, a benne lévő egységek bővíthetőbbek. Tudva és látva azt, hogy a számítástechnika hogyan változik havonta érdemes ezen a szemponton elmorfondírozni.

A jól látni és jól látszatni elv is az asztali PC malmára lapátolja a vizet. A laptopok kijelzőjénél a mai nap állásáig 21” a plafon, míg az asztali verziónál egy monitor átmérője – nem szimpla felhasználói viszonyokat tekintve – 243 cm is lehet, csupán 7 milliós ropogós forintért cserébe.

A végére hagytuk talán az egyik legbiztosabb pontot, a billentyűzet cseréjét. Laptopnál szinte nincs is olyan ismerősünk, akinek ne lett volna már folyadék által meghibásodott eszköze. Az asztali kiadásnál egy klaviatúra csere pár ezres költséget jelent. A laptopnál ez az összeg alsóhangon, típustól függően 15 ezer forint.

Summázva a leírtak, véleményük szerint határozottan kitehetjük a relációs jelet az asztali PC felé irányítva. Azok, akik csak játékra akarnak fókuszálni, és nem fontos nekik a mobilitás, a hordozhatóság, illetve nagy teljesítményű, szerkesztő szoftvereket használnak, feltétlenül egy ilyen eszközbe fektessenek be. A maradék felhasználóknak pedig ott vannak a laptopok, ami tökéletes társ prezentációkhoz és akár a nap minden percében mellettünk vannak és számíthatunk a segítségükre.

Az írás a Land Computer munkatársainak közreműködésével készült.

Napjaink egyik legérthetetlenebb és legérdekesebb piaca talán a számítástechnika. Ennek a piaci szegmensnek, mi magunk, földi halandók is csak hódolói lehetünk, hiszen egy olyan területről beszélünk, ami nem éppen a Lehel Piac közkedvelt és elfogadott témája.

Sokunk számár ismerős a szitu, amikor otthon gebasz van az asztali géppel vagy laptoppal és ijedten nézünk a tükörbe, hogy mit kezdjük a megoldhatatlan szituációval. Oké, tudjuk, manapság minden elérhető az információs sztrádán, de vegyük alapul, hogy otthon csak egy gépünk van és nincs kéznél okostelefon.

Ha túl lassú a géped

Talán az egyik olyan tulajdonságról beszélünk, amit mindenki ért, elfogad, és könnyed mosollyal érzi magáénak, ha gép előtt ül. A számítástechnika ördöge viszont nem válogat és akarva akaratlanul a legváratlanabb pillanatban fitogtatja erejét, ami esetünkben a gép lassúságát jelentheti.

Számítástechnikai befektetésünk alkalmával érdemes figyelni arra, hogy a szimpatikus gépnek mekkora a RAM-ja, a belső memóriája, ami felelős a masina gyorsaságáért. Ha ez a funkció nem rejt magában már elég kapacitást, nincs más dolgunk, mint számítástechnikai boltban vásárolt újabb memóriával bővíteni az eszközünket. Szintén probléma lehet még, ha gépünk tele van zsúfolva programokkal, olyanokkal, amiket nem is használunk, de ezek így is foglalják a területet.

Ebben az esetben érdemes rendszeres időközönként tisztítani, takarítani a gépet, azaz eltávolítani a felesleges szoftvereket. Fontos megjegyezni, hogy nem elég a program szimpla törlése, azt uninstallálást válasszuk, aminek a segítségével az alkalmazás minden eleme eltűnik.

Lassan induló gép

Folytatva az előző gondolatmenetet , a rendszertelen szoftver frissítés nagyon-nagyon lassan induló gépet eredményezhet. Ez akár 5-10 perceket is jelenthet a reggeli órákban, természetesen éppen akkor, amikor éppen egy fontos email kell küldenünk.

Javasolt, hogy a probléma megelőzésének érdekében, rendszeresen használjuk a ’lemezkarbantartó’ funkciót a számítógépen, és hagyjuk lefutni az alapműveletet.

Lemezolvasási hiba

Az optikai meghajtó leggyakoribb hibája, hogy hibásan olvas, ami hibás írást is magában hordozhat. Ekkor sem kell egyszerre megijednünk, fohászkodva az égre tekintenünk, várva, hogy talán csak kezdetleges, véletlenszerűen fellépő hibáról van szó.

A legbiztosabb módja a hiba megszüntetésének, hogy optikai tisztítólemezt használunk, sőt nem csak egyszeri alkalommal tegyük ezt meg, hanem iktassuk be heti rutinunk közé, mert kiváló hatást képes kifejteni a gépünk hosszabb életciklusának érdekében.

Hölgyek, Urak. A leírtakból is tisztán kivehető, hogy nem szükséges programozói múlttal, számítástechnikai kérges aggyal rendelkezni ahhoz, hogy az otthoni használat során felmerülő problémákat kisujj effektussal megoldjuk. Nem kell megijedni a számítástechnika fölényétől, ránk gyakorolt hatásától. Próbáljuk úgy elképzelni az egészet, mintha magunk is apró részei lennénk az egész szerkezetnek látva benne némi logikát.

Az írás a Land Computer munkatársainak közreműködésével készült.